SZEMLÉLETVÁLTÁS AZ ÉLETÉRT
Ember- és Környezetvédő Közhasznú Egyesület
egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya


A Rákosfalvai Polgári Kör (székhelye: 1144 Budapest, Vezér u. 28/b., sorszáma: 6451, nyilvántartásba vételi száma: 7.Pk.60.611/1995.) alapszabályát a 2005. szeptember 12. napján megtartott közgyűlésen a dőlt betűvel szedett rendelkezésekkel és azoknak megfelelően módosította és az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát az alábbiak szerint állapította meg:

I. Általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve: SZEMLÉLETVÁLTÁS AZ ÉLETÉRT Ember- és Környezetvédő Közhasznú Egyesület - a továbbiakban: SZÉL.

2. A rövidített neve: SZÉL Egyesület.

3. A SZÉL székhelye: 1141 Budapest, Zsálya utca 50

A SZÉL működési területe Magyarország.
A SZÉL törekszik mindazon, országhatáron belüli és kívüli szervezetekkel, személyekkel való kapcsolattartásra, amelyek hasonló célkitűzések alapján szerveződtek, illetve működnek.

4. A SZÉL emblémája: kör alakban jin-jang jel, körülötte elemekhez kapcsolható növényi részek és zodiákus piktogramok.

5. A SZÉL közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A SZÉL országgyűlési, megyei, helyi, fővárosi, kerületi képviselő jelöltet nem állít és nem támogat.

6. A SZÉL céljai

6.1. A SZÉL fenntartások nélkül elősegíti annak az alapelvnek a megvalósulását, hogy az élethez és az egészséghez fűződő jog alapvető emberi jog, melynek tiszteletben tartásával érvényesíthető minden további emberi jog.

6.2. A SZÉL elősegíti mindazon törekvéseket, amelyek az embernek, mint biológiai lénynek a természethez való viszonyát meghatározzák, s törekszik annak érvényesítésére, hogy az emberi tevékenység maradjon a természet teherbíró képességének határain belül.

6.3. A SZÉL elősegíti az egészséges életkörülmények fenntartását, illetve visszaállítását az épített környezetben, beleértve az épületek belső tereit.

6.4. A SZÉL törekszik annak az elvnek a megvalósítására, hogy a károkozó, mint a környezet és természet használója fizessen, megelőzésként és a kár felszámolása érdekében.

6.5. A SZÉL előmozdítja a meg nem újuló energiahordozók, nyersanyagok, természeti kincsek felhasználásának visszaszorítását; támogatja a pótolhatatlan források ki- és elhasználásának, a környezetszennyezésnek a megakadályozását.

6.6. A SZÉL előmozdítja és segíti a társadalom fejlődését - a művelődés, a művészetek, az oktatás, az egészségügy, a tudományos kutatás, az alkotótevékenység és az emberek boldogulását elősegítő társadalmi érintkezések különböző formáinak támogatása által.

6.7. A SZÉL kiemelten törekszik a környezetvédelem területén az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a közvetlen demokrácia megerősítésére, a tájékoztatás és tájékozódás szabadságának minél szélesebb körű megteremtésére.

6.8. A SZÉL elsősorban az államháztartás, a közlekedéspolitika, a településfejlesztés és az energiafelhasználás környezetbarátabbá tételéért, valamint a települési zöldfelületek megóvásáért és fejlesztéséért tevékenykedik.

7. A SZÉL a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 26. § c)
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység
2. szociális munka
3. tudományos tevékenység, kutatás
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
5. kulturális tevékenység
8. természetvédelem, állatvédelem
9. környezetvédelem
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
12. emberi és állampolgári jogok védelme
16. fogyasztóvédelem
pontjaiban meghatározott közhasznú tevékenységeket folytatja.

8. A SZÉL tevékenységei, illetve céljai megvalósítása érdekében nyújtott szolgáltatásai:
8.1. A lakosság és a döntéshozók felvilágosítsa, tudatformálása.
8.2. A környezet és az emberek egészségi állapotával kapcsolatos közérdekű adatok megszerzése és terjesztése.
8.3. Kormányzati és önkormányzati döntések meghozatalát elősegítő javaslatok kidolgozása.
8.4. Közreműködés a jogalkotási folyamatban.
8.5. Kapcsolattartás különböző állami és önkormányzati szervekkel.
8.6. Kapcsolattartás intézményekkel, hazai és külföldi környezetvédő civil szervezetekkel.
8.7. Rendezvények, társadalmi megmozdulások szervezése.
8.8. Tudományos kutatások és fejlesztések szervezése, támogatása.
8.9. Egészség- és környezetvédelmi nevelés, tudatformálás és tanácsadás (szelektív hulladékgazdálkodás terjesztése, helyi komposztálás megszervezése).
8.10. Az egészség és környezet védelmét segítő gazdasági tevékenységek előmozdítása, agrár – környezetgazdálkodás, bio-termesztés és feldolgozás.
8.11. Az egészséges táplálkozás széleskörű terjesztése – kiemelten a gyermekétkeztetés területén (az óvodai- és az iskolai étkeztetés, valamint a büfék termékkínálatának megváltoztatása).
8.12. Az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése és terjesztése (Thai-chi, tánc, kirándulás, természetjárás szervezett módon, gyógynövénytúrák és kertészkedés).
8.13. A káros szenvedélyek elleni küzdelem támogatása szaktanácsadással és példamutatással (drogprevenció).
8.14. Az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése, megtartása (hátrányos helyzetű gyerekek kikapcsolódási, nyaralási lehetőségeinek felkutatása, szervezése különösen az Éltető Étkek program keretében vagy hajléktalanok étkeztetésekor).
8.15. Az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítása, felkészülés az új kihívásokra – műtrágyáktól, gyomirtóktól, gomba- és rovarölőszerektől, adalékoktól (ú.n. „E”-jelektől) mentesen.
8.16. Az egészséget támogató környezet kialakítása (Tündérkert-Erdőkert-Mesekert).
8.17. Oktató-, nevelő tevékenység – előadások, pedagógus-továbbképzések keretében.
8.18. Kiadványok megjelentetése: körlevél, tanulmányok, népszerűsítő anyagok, könyvek és egyéb kiadványok.

A SZÉL közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet nemre, korra, vagyoni helyzetre, nemzeti- és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül kiadványok, előadások, bemutatók, kiállítások és juttatások által.

II. A SZÉL tagsága, a tagok jogai és kötelezettségei

1. A SZÉL rendes tagja lehet minden nagykorú magyar és nem magyar állampolgár, aki a SZÉL programjával egyetért, alapszabályát elfogadja és aki az egyesület célkitűzéseit támogatja és megvalósításukat elő kívánja mozdítani.

2. A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amennyiben a SZÉL céljaival egyetértenek és tevékenységét támogatják, pártoló tagok lehetnek.
A pártoló tagsági jogviszony létesítéséről az Elnökség határoz.

3. A SZÉL tiszteletbeli tagja lehet mindaz a magyar vagy külföldi szakember, akinek tevékenysége e minőséget indokolttá teszi és hozzájárul a SZÉL tevékenységének fejlesztéséhez.
A tiszteletbeli tag címet az Elnökség adományozza és annak indokoltságát felülvizsgálhatja.

4. Ifjúsági tag lehet az a kiskorú személy, aki 10. életévét betöltötte, a SZÉL céljaival egyetért és tevékenységével támogatja.

5. Az alapszabály II.1. pontjában meghatározott tagsági jogviszonnyal rendelkezők jogai:
a) Tanácskozási és szavazati joggal részt vehetnek a SZÉL tevékenységében és rendezvényein
b) választhatnak és választhatóak a SZÉL szerveibe
c) rendszeres vagy eseti tájékoztatást kaphatnak a SZÉL és szervei, illetve tisztségviselői tevékenységéről
d) javaslatot, panaszt tehetnek, amelyre a SZÉL 30 napon belül válaszolni köteles

6. Az Alapszabály II. 1. pontjában meghatározott tagsági jogviszonnyal rendelkezők kötelezettségei:
a) az Alapszabály, illetve a SZÉL határozatainak megtartása, részvétel a SZÉL munkájában a legjobb tudása szerint
b) tisztségének és önként vállalt feladatainak ellátása
c) a rábízott anyagi eszközökkel és javakkal való felelősségteljes bánásmód
d) a tagdíj megfizetése a belépéskor, valamint minden év január 30. napjáig, amelynek mértékét a közgyűlés határozza meg
e) eleget kell tenniük az alapszabályban meghatározott kötelességeiknek.

7. A pártoló és a tiszteletbeli tagok jogai:
megegyeznek a II. 5. és 6. pontok alatt írt jogokkal, azzal az eltéréssel, hogy a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, valamint tisztségre nem választanak és nem választhatóak.
A tiszteletbeli tagot nem illeti meg továbbá a II. 5. d) pont alatti jog.

A pártoló és tiszteletbeli tagok kötelezettsége az Alapszabályban, valamint az SZÉL határozataiban foglaltak megtartása.

8. Az ifjúsági tagot megilleti a SZÉL rendezvényein és tevékenységében való részvétel joga.

Az ifjúsági tagok kötelezettsége az Alapszabályban, valamint a SZÉL határozataiban foglaltak megtartása.

9. A tag felvételéről a Közgyűlés dönt a kérelmező által kitöltött "belépési nyilatkozat" és jelentkezés alapján.
A tagokról naprakész nyilvántartást a titkár vezet.

10. A tagsági jogviszony megszűnése:
a) a tag halálával,
b) kilépéssel (amennyiben a tag kilépési szándékát az Elnökségnek írásban bejelenti),
c) a tag kizárásával,
d) törléssel (amennyiben a tag tagdíjfizetési kötelezettségének, annak esedékességétől számított 6 hónapon belül, az Elnökség kétszeri írásbeli felhívása ellenére sem tesz eleget).

A tag kizárásáról az Elnökség határoz, amennyiben a tag jog- vagy alapszabály-ellenes tevékenységet folytat vagy tisztségéhez méltatlan magatartást tanúsít vagy feladatát sorozatosan elhanyagolja.
Az Elnökség döntése ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül.

III. A SZÉL szervezete

A. A közgyűlés

1. A SZÉL legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a rendes tagok összessége. A közgyűlés a SZÉL vezető szerve.

2. A közgyűlést az Elnök szükség szerint, de évente legalább egyszer összehívja.
A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyötöde – az ok és a cél megjelölésével – kívánja.

A közgyűlés napirendjét az Elnök a közgyűlésre történő meghívással egyidejűleg, írásban közli a tagokkal.
Az Elnök köteles a Közgyűlés helyét, idejét és napirendjét minden meghívottal előzetesen, a közgyűlés tervezett napja előtt legalább 10 nappal közölni.

3. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

4. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.
Határozatképtelenség esetén a következő közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, az eredetileg szabályszerűen összehívott közgyűlés napirendi pontjaiban. Erről a közgyűlés összehívásakor a meghívóban az érintetteket tájékoztatni kell annak érdekében, hogy a közgyűlésről való távolmaradásuk jogkövetkezményét előre lássák.

5. A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza.
A határozathozatal nyílt szavazással történik, azonban a tisztségviselők választása titkos szavazás útján történik.
Titkos szavazást kell tartani, továbbá akkor is, ha azt a jelenlévő tagok legalább egyharmada kéri.

Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell elrendelni, amennyiben az is eredménytelen, nyílt szavazás esetén a levezető elnök szavazata dönt, titkos szavazás esetén pedig sorshúzással kell dönteni.

6. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

6.1. az alapszabály megállapítása és módosítása;
6.2. az évi költségvetés meghatározása;
6.3. az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása;
6.4. a SZÉL éves munkatervének, programjának elfogadása;
6.5. a SZÉL más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
6.6. döntés tag felvételéről;
6.7. az Elnökség megválasztása
6.8. tisztségviselők megválasztása és visszahívása;
6.9. a tagdíj mértékének megállapítása;
6.10. a közhasznúsági jelentés elfogadása;
6.11. a SZÉL szervezeti és működési szabályzatának elfogadása;
6.12. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

7. A SZÉL éves beszámolóját a Közgyűlés az Elnökség és a gazdasági vezető közös írásbeli előterjesztése alapján hagyja jóvá minden év április 30. napjáig.
Az éves beszámolót a vezetőség felolvasás útján hozza a Közgyűlés résztvevőinek tudomására. A jóváhagyás a tagok egyszerű szótöbbségével történik és kézfeltartással valósul meg.

B. Az Elnökség

1. Az Elnökség a SZÉL ügyintéző és képviseleti szerve, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével a SZÉL-t érintő minden kérdésben dönthet. Az Elnökség a SZÉL vezető szerve.

2. Az Elnökség tagjai: az elnök, a titkár és a két elnökségi tag, akiket a Közgyűlés választ meg 4 éves időtartamra. Az Elnökség tagjai a SZÉL vezető tisztségviselői.

Az Elnök az a személy, aki reprezentálja az egyesületet, valamint jogosult az egyesület képviseletére önálló aláírási joggal, nyilatkozik a médiáknak az egyesület tevékenységéről.

Az elnök feladatai különösen:

a) a közgyűlés összehívása évente, esetleg szükség szerint, vagy a bíróság elrendelése alapján illetve a tagság egyötödének kívánságára
b) a közgyűlésre meghívással egyidejűleg írásban közli a tagokkal a Közgyűlés, helyét, idejét, napi-rendjét legalább 10 nappal a tervezett nap előtt
c) szavazás alkalmával - szavazategyenlőség esetén - a megismételt és eredménytelen nyílt szavazást követően az elnök szavazata dönt
d) a tagság javaslatai alapján kidolgozza és a Közgyűlés elé terjeszti az alapszabályt, illetve annak módosítását
e) a gazdasági vezetővel közösen elkészíti az éves költségvetés tervezetét a Közgyűlés számára
f) elkészíti az éves beszámolót és munkatervet az elnökségi tagokkal és a gazdasági vezetővel
g) kapcsolatot tart más civil szervezetekkel, intézményekkel
h) javaslatot tesz tiszteletbeli tagok és a szakértői testület tagjainak megválasztására
i) elkészíti a közhasznúsági jelentést az elnökségi tagokkal és a gazdasági vezetővel közösen
j) vezeti a Határozatok Tárát a titkárral együttműködve

A titkár a Közgyűlés által megválasztott személy.

A titkár feladata különösen:

a) ellátja a SZÉL működésével kapcsolatos szervezői, adminisztrációs feladatokat
b) a Közgyűlés, az Elnökség (a továbbiakban együtt: vezető szerv) döntéseiről olyan nyilvántartást vezet (Határozatok Tára), amelyben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén pedig a személyét is
c) gondoskodik az előző pontban felsorolt döntéseknek az érintettekkel való közléséről, illetve nyilvánosságra hozataláról az alábbiak szerint: az egyes személyeket érintő döntéseket ajánlott postai küldeményben közli az érintettekkel, egyben valamennyi döntést, körlevélben, és a médiák útján (egészség- és környezetvédő szakmai folyóiratokban, napilapokban, rádió- és tv. műsorokban) nyilvánosságra hozza
d) biztosítja, hogy a SZÉL működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba - különös tekintettel a közhasznúsági jelentésre - előzetes kérelem és előzetes időpont-egyeztetés alapján bárki betekinthessen, azokról saját költségén másolatot készíthessen
e) gondoskodik a SZÉL működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolóinak nyilvánosságáról kiadványok és tájékoztatók, illetve a c. pont szerint médiák útján, továbbá megkeresés esetén személyre szóló levélben vagy szóbeli tájékoztatás útján. A Khtv. 19. /5./ bek. értelmében a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-áig saját honlapon, ennek hiányában a c./pontban feltüntetett módon közzéteszi
f) a tagokról naprakész nyilvántartást vezet
g) Jogosult az Egyesület képviseletére önálló aláírással

3. Az Elnökség legalább havonta ülésezik.
Az Elnökség ülésének összehívásáról az elnök gondoskodik oly módon, hogy az elnökség ülésének helyét, idejét legalább egy héttel, a napirendjét pedig az ülések előtt legalább három nappal írásbeli meghívó kiküldésével, vagy egyéb igazolható módon közli az Elnökség tagjaival.

4. Az Elnökség határozatképes legalább 3 tag jelenléte esetén. Határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza.

5. Az Elnökség ülése nyilvános. Az Elnökség üléseiről emlékeztetőt készít, melyet körlevélben tesz közzé.

6. Az Elnökség feladatai különösen:

a) a Közgyűlés határozatainak végrehajtása
b) döntés a tag kizárása kérdésében
c) pártoló tagsági jogviszony létesítése, tiszteletbeli tagsági cím adományozása
d) a gazdasági vezetővel közösen az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése.

C) Gazdasági vezető

1. A gazdasági vezetőt az elnök nevezi ki.

2. A gazdasági vezető feladatai különösen:
a) beszedi a tagdíjakat és azokat nyilvántartja
b) nyilvántartja az egyesület egyéb bevételeit és kiadásait
c) segít az éves költségvetés elkészítésében
d) segíti az elnökség munkáját a közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló elkészítésében

D) A Tanácskozás
1. Két közgyűlés között, rendszeres időközönként (2 havonta) tanácskozás folyik, melyen részt vehetnek az elnökség tagjai, a rendes- , a pártoló-, a tiszteletbeli- , az ifjúsági tagok, valamint a szakértői testület tagjai és a meghívott vendégek, akik valamennyien tanácskozási joggal rendelkeznek.

2. A tanácskozást az Elnök hívja össze oly módon, hogy annak pontos helyét, idejét legalább 2 héttel, a napirendjét legalább 4 nappal az ülés előtt köteles írásban közölni a résztvevőkkel.

3. A tanácskozáson javaslatot tesznek a Közgyűlésnek és az Elnökségnek:
- az éves munkaterv, illetve program alapján a SZÉL fontosabb terveire, megmozdulásaira, állásfoglalásaira,
- a kiadványok megjelentetésére,
- a jelentősebb külső kapcsolatok alakítására,
- a Szakértői testület tagjai felvételére, felkérésük visszavonására,
- egyéb lényeges ügyekre.

4. A Tanácskozás ülései nyilvánosak.

E) A Szakértői Testület

Az Elnökség az eseti vagy tartós feladatok ellátása céljából Szakértői testületet hozhat létre.
A Szakértői testület tagjának az Elnökség olyan természetes vagy jogi személyt kér fel, aki vagy amely az egészség -, illetve környezetvédelem területén, annak érdekében kiemelkedő tevékenységet végez és közreműködésével segíti a SZÉL munkáját.

A Szakértői Testület tagjai lehetnek a SZÉL tagjai és a SZÉL-en kívüli személyek is.
A Szakértői testület SZÉL-en kívüli tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Közgyűlés, illetve a Tanácskozás ülésein.

A Szakértői Testület, illetve annak tagja szakmai véleményt ad a SZÉL tevékenységéről, valamint a tevékenységi körét érintő témákról. A Szakértői Testület működésének módját saját maga határozza meg.

F) Nyugdíjas Tagozat

Az Elnökség - a közgyűlés jóváhagyásával - az eseti vagy tartós feladatok ellátására nyugdíjas tagozatot hozott létre, tekintettel arra, hogy a nyugdíjasok (öregségi és rokkant) létszáma az egész tagság létszámának 1/3-át teszik ki.
A nyugdíjasok az egyesület legaktívabb tagjaiként kiemelkedő munkát végezhetnek az egészség- és környezetvédelem területén. Példamutató tevékenységükkel és közreműködésükkel segíthetik a SZÉL munkáját.

A nyugdíjas tagozathoz tartozhatnak az egyesület tagjai és alkalmanként - vendégként - SZÉL-en kívüli személyek is, akik részt vehetnek a tanácskozásokon, rendezvényeken.

A nyugdíjas tagozaton belül - érdeklődési körök alapján - megalakíthatnak szakosztályokat a nyugdíjasok; pl. bélyeggyűjtő, biokertész, ének-zene, gasztronómiai, hobby állat, hobby növény, kézimunka, kézműves, pedagógia, természetjáró, stb.

IV. A SZÉL vagyona és gazdálkodása

1. A SZÉL tartozásaiért saját vagyonával felel.

2. A SZÉL bevételei:
a) tagdíjak b) pártoló tagok befizetései c) az államháztartás alrendszereitől vagy más támogatótól közhasznú céljaira vagy működési költségeinek fedezetére kapott támogatások, adományok d) közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel e) illetve az egyéb cél szerinti tevékenység, illetve a közhasznú cél érdekében végzett vállalkozási tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek

3. A SZÉL kiadásai:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerülő közvetlen költségek
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerülő közvetlen költségek
c) a közhasznú cél érdekében végzett vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek

4. A SZÉL bankszámlája felett az elnök egyedül jogosult rendelkezni.

5. A SZÉL vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
A SZÉL gazdálkodása során elért eredménye a tagok között nem osztható fel, azt a SZÉL célja szerinti tevékenységére fordítja.

6. A SZÉL befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési-szabályzat készítési kötelezettsége nincs.
A SZÉL éves bevétele nem haladja meg az 5.000.000 forintot, illetve várhatóan a jövőben sem fogja, ezért a Khtv-ben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges.
Amennyiben az éves bevétel az 5.000.000 forintot meghaladja, a Közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról.

7. A SZÉL az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
A jelen pontban foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A SZÉL által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A SZÉL a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A SZÉL váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

A SZÉL a közhasznú társaság kivételével a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel
b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

A SZÉL-nek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

8. A gazdálkodás irányításáért az Elnök és a gazdasági vezető tartozik felelősséggel. A napi gazdasági ügyek jogszerű viteléért, a pénzügyi-számviteli fegyelemért a gazdasági vezető felel.

A gazdasági vezetőt az Elnök nevezi ki és arról tájékoztatja a Közgyűlést.

V. Beszámolási szabályok

A SZÉL köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót
b) a költségvetési támogatás felhasználását
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást
d) a cél szerinti juttatások kimutatását
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót

A SZÉL éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

A SZÉL a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

VI. Összeférhetetlenségi szabályok

1. Nem lehet a SZÉL vezető tisztségviselője olyan személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A SZÉL vezető tisztségviselői, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogyha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.

2. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a SZÉL cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., illetve a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2008. július 14.